🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > katolikus királyok
következő 🡲

katolikus királyok: a Spanyolországot a 15. század végén egyesítő, uralkodó házaspár VI. Sándor p-tól kapott megtisztelő címe. – Izabella (1451–1504), Kasztília örökösnője, 1474–: kirnője, 1469: kötött házasságot Ferdinánddal (1452–1516), Aragónia trónörökösével, aki 1474–: Kasztíliában társuralkodó, 1479–: Aragónia királya. Közös uralkodásukkal megkezdődött a két országrész egyesítése. Az államigazgatásban, a Királyi Tanácsot is beleértve háttérbe szorították a főnemeseket, helyükre a koronához hű nemeseket és tanult polg. személyeket ültettek, stabilizálták az ország pénzügyeit, visszaszerezték az elbitorolt koronabirtokokat, a közbiztonság helyreállítására kiterjesztették az eredetileg a városi rendfenntartásra alakult Szt Hermandad hatáskörét. – A hatalmában korlátozott nemesség elégedetlenségét terjeszkedő külpolitikával igyekeztek leszerelni. 1492: elfoglalták Granadát az araboktól, s ezzel befejeződött a →reconquista, ezért kapták a p-tól a ~ címet, s még uabban az évben az támogatásukkal indult felfedező útjára →Colombo Cristoforo. 1494: a pápa közreműködésével Tordesillasban egyezséget kötöttek a portugálokkal az addig felfedezett és az azután felfedezendő új területek felosztásáról. Uralmukat beárnyékolta az 1480-től működő →inkvizíció, amelynek fenyegetése miatt számos mór (arab) és zsidó hagyta el Spo-ot. Mivel legidősebb leányuk, (Őrült) Johanna férje, Habsburg (Szép) Fülöp herceg (1478–1506) még apósa életében meghalt, az ország következő uralkodója a ~ unokája, Habsburg (Spnyolo-ban I., cs-ként V.) Károly (1500–1558) lett. Ba. J.

Vilar, Pierre: Spanyolország története. Bp. 1984. – Cortázar, Garcia de–Vesga, Gonzáles: Spanyolország története. Bp., 2001.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.